Nyaki főverőér szűkületének ballonos tágításáról és „stent” behelyezésről (carotis stentelés)
Nyaki érszűkületek ellátása fontos agyi történés (stroke) prevencióként. A beavatkozás történthet nyaki ér műtéttel (endarterectomiával) vagy katéteres úton nyaki ér háló (stent) behelyezésével. Amennyiben átvizsgálás során a nyaki főverőér nyaki szakaszának jelentős (70-99%) szűkülete igazolódott, úgy előzetes CT – CT angiographias vizsgálattal a szűkületet okozó elváltozás (plaque) analízise alapján döntünk az alkalmazható beavatkozásról, melynek eredményéről ambuláns vizsgálaton tájékoztatjuk betegeinket.
Katéteres ellátás (carotis stentelés): Helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, csukló vagy comb artériából katéteres úton, melynek során a nyaki érszűkületet katéteres úton tágítjuk és „stent”-tel (cső alakú drótháló) történő kezelését kíséreljük meg.
Nyaki érműtét (endarterectomia): Az érszűkület megszüntetésének másik módszere a nyílt műtéti beavatkozás során végzett plaque – érbelhártya eltávolítás. Ezt általános (altatásos) érzéstelenítésben végzik, a műtét során az ér falának megnyitása után a meszes-koleszterindús érbelhártyát távolítják el.
Beavatkozás előtt (Katéteres ellátás (carotis stentelés) esetén):
Betegeink a vizsgálat előtti napon késő délelőtti vagy kora délutáni órákban érkeznek felvételre. Fontos, hogy a vizsgálatra vesefunciós paramétereket (kreatinin, karbamid, e-GFR) tartalmazó laboreredménnyel, 3 hónapnál nem régebbi vércsoport eredménnyel korábbi egy-két évnél nem régebbi kórházi, ambuláns vizsgálatok leleteivel és a rendszeresen szedett gyógyszerek listájával érkezzenek. Az anticoaguláns terápia (Syncumar, Warfarin, Xarelto, Eliquis..) kihagyásáról, helyettesítéséről minden esetben kezelőorvosával egyeztessen. A Metformin tartalmú szerek kihagyása 3 nappal a beavatkozás előtt szükséges. Fontos, hogy a thrombocyta-aggegáció gátló kezelés (Aspirin protect, Astrix, Ticlid, Clopidogrel tartalmú szerek, Prasugrel, Noclaud) terápiát ne hagyja el, annak szedéséről kezelőorvosával egyeztessen, rendszerint kettős thrombocyta-aggregáció gátló kezelést javaslunk, azaz az Aspirin protect terápia mellett egy Clopidogrel tartalmú szer szedését.
Beavatkozás alatt:
A beavatkozás rendszerint a csukló artériából (artéria radialis), néha a comb artériából (artéria femoralis) előzetes érzéstelenítést követően altatás nélkül. Az érrendszerbe vékony kb. 2-2,5 mm átmérőjű katétert vezetünk be az érelváltozás feltérképezése céljából. A beavatkozás különösebb fájdalommal nem jár, inkább kisebb kellemetlenséggel, a kontrasztanyag melegség érzetet, kellemetlen íz érzését okozhatja. Érfestést követően a „stent”-et a szűkült érszakaszba helyezzük, majd felfújható ballonnal az eret kitágítjuk. Az értágítás során kis feszülés érzet lehet a nyakban, illetve a tágítás hatására köhögési inger jelentkezhet rövid ideig, mellyel együtt pulzusszáma is csökken. A beavatkozás végén ismételten érfestést végzünk, majd a szúrás helyét vérzéscsillapítás céljából komprimáljuk, a comb artériából végzett beavatkozásnál a szúrási pont zárása esetén már 4-5 órával vizsgálat után, a csukló artériából végzett vizsgálat után kb. 30 perccel már felkelhet.
Beavatkozás után:
Rendszerint 24 órás obszerváció történik (neurológiai vizsgálat, vérnyomás, pulzusszám mérés) a beavatkozás után 1-2 nappal panaszmentesség esetén hazabocsájtjuk. Bő folyadék fogyasztás javasolt a kontrasztanyag kiválasztásának elősegítése céljából és az elrendelt kettős thrombocyta-aggr. kezelés (ASA protect, Clopidogrel tartalmú gyógyszer) további szedése javasolt. A beavatkozás előtt elhagyott Metformin tartalmú készítmény szedése 3 nappal a vizsgálat után lehetséges.
A beavatkozástól várható jótékony hatás: A szűkület megszüntetése után a stent „fém-háló” által fedett plaque-ból történő plaque leszakadás megelőzhető, valamint az érben a normálist megközelítő keringési viszonyok állnak helyre, ezáltal az ér elzáródása és az agyállomány károsodása megelőzhető.
Az eljárás esetleges veszélyei és ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok: A beavatkozásnak lehetnek szövődményei, ezek aránya még mindig kisebb, mint annak kockázata, ha nem kezeljük a kóros eret. E szövődmények lehetnek a katéterezés közben bekövetkező ér görcs, érbelhártya leválás, elsodródó lerakódott mész, vérrög okozta bénulás, zsibbadás, ennek következményeként végtagügyetlenség, beszéd-, látászavar. A megváltozott nyomásviszonyok, ill. a gyógyszerelés következtében létre jöhet agyvérzés, a behatolás helyén pedig vérömleny keletkezhet.
