Mechanikus thrombectomia
Hirtelen kialakult agyi érelzáródás rendszerint súlyos neurológiai tünetekkel jár. A mechanikus thrombectomia célja, hogy az érelzáródást okozó vérrögöt mielőbb eltávolítsuk, amennyiben az katéteres úton megközelíthető nagy ér elzáródását okozta.
A vérrög keletkezhet szívritmus zavar talaján kialakult keringési zavar miatt (pl.: pitvarfibrilláció), keletkezhet egy érszűkületben kialakult keringési zavar miatt, mely a szűkület elzáródását okozza vagy elsodródva okoz érelzáródást.
A beavatkozás elvégzése előtt gyors részletes neurológiai és képalkotó vizsgálat szükséges, amely ezen betegtájékoztató kereteit meghaladná. Röviden összefoglalva a képalkotó vizsgálatok célja az, hogy a (nagy) érelzáródást igazoljuk és a már károsodott agyállomány kiterjedtségét meghatározzuk. Az idegsejtek percről-percre károsodnak az érelzáródás miatt, szerencsére az esetek jó részében a szomszédos agyterületeket tápláló erek, ha nem is teljes mértékben, de részleges vérellátást tudnak biztosítani elzáródást szenvedett érterületnek. Így az érmegnyitásig az elzáródott érterület idegsejtjei „túlélhetnek”. A beavatkozás előtt a cél az, hogy igazoljuk, hogy van menthető agyterület és így van értelme ennek a kockázatos beavatkozásnak.
Beavatkozás előtt:
Rendszerint Sürgősségi Osztályon vagy Stroke Osztályon történik meg a beteg előkészítése a beavatkozásra, itt neurológus szakorvos dönt a vizsgálatok menetéről és az esetleges gyógyszeres vérrög oldás elvégzéséről is (thrombolysisről). Az előkészítés során aneszteziológiai szakvizsgálat, labor, vércsoport vizsgálat történik.
Beavatkozás alatt:
A vizsgálat során rendszerint a comb artériából (artéria femoralis), amennyiben korábbi műtéti miatt (bypass műtét) vagy elzáródás miatt ezen ér nem megfelelő a beavatkozásra, úgy a csukló artériából (artéria radialis) történik előzetes érzéstelenítést követően elsősorban altatás nélkül, amennyiben ezt a beteg állapota engedi. Az érrendszerbe vékony kb. 2-2,5 mm átmérőjű katétert vezetünk be, kezdetben csak a nyaki érszakaszig, innen az érrendszer „feltérképezése” történik, a vérrög eltávolítás előtt. Katéteres érfestéssel is igazoljuk az érelzáródása pontos helyét. Ritkán előfordul, hogy a gyógyszeres vérrög oldás hatására (thrombolysis) az ér már megnyílt vagy a vérrög kisebb érágakba sodródott és így a vérrög eltávolítás szükségtelen vagy már nem megoldható. Az érfestés után rendszerint a katéterünkön keresztül egy vékonyabb katéter felvezetése történik az elzáródott érszakaszba közvetlenül a vérrög kezdeti részébe, ekkor vakuumot alkalmazva a katéterbe szívjuk a vérrögöt vagy egy speciális stent, amely kinyitható a vérrögbe, majd visszahúzható, úgynevezett stent-retriever segítségével és vakuum aspiráció mellett távolítjuk el vérrögöt. Amennyiben egy lépésben nem sikerült a vérrögöt eltávolítani és az eret megnyitni, akkor még átlagosan 4 alkalommal próbálkozunk. A beavatkozás végén kontroll érfestést vérzünk, majd a szúrás helyét vérzéscsillapítás céljából komprimáljuk, a comb artériából végzett beavatkozásnál a szúrási pontot zárjuk.
Beavatkozás után:
Rendszerint Stroke Osztályon folytatódik a kezelés, ahol obszerváció történik (neurológiai vizsgálat, vérnyomás, pulzusszám mérés). 24 órával a beavatkozás után kontroll CT vizsgálat. További vizsgálatok (kardiológiai, belgyógyászati) a stroke okának keresése és újabb történés megelőzése céljából, valamint ha szükséges a Rehabilitációs kezelés megkezdése és megszervezése is itt történik.
A beavatkozástól várható jótékony hatás: A vérrög eltávolítás után a stroke tüneteinek (féloldali gyengeség, bénulás, zsibbadás, beszédértés valamint beszédzavar, szemmozgás zavar, látótér kiesés illetve tudatállapot változás) enyhülése. A beavatkozás eredményessége azonban függ a tünetek kezdete és az ér megnyitás között eltelt időtől, a teljes thrombus eltávolítás sikerességétől és különösen fontos az agyi erek közötti jó összeköttetés, azaz kollaterális keringés, mely az elzáródott érszakasz által ellátott agyterület túlélését tudja biztosítani.
Az eljárás esetleges veszélyei és ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok: A beavatkozásnak lehetnek szövődményei, de ezek aránya még mindig kisebb, mint annak kockázata, ha nem kezeljük az érelzáródást. E szövődmények lehetnek a katéterezés közben bekövetkező érsérülés, érgörcs, érbelhártya leválás, melyek a neurológiai tünetek súlyosbodásához vezethetnek, történhet agyvérzés, a behatolás (az artéria szúrás) helyén pedig vérzés, vérömleny keletkezhet.
