A Szegedi Tudományegyetemen az idegsebészeti tevékenység 1937-ben kezdődött, amikor Környey István hazatérve az Egyesült Államokból, az Ideg- és Elmeklinikára nyert kinevezést, amelyet az akkori rektor, Miskolczy Dezső irányított. Idegsebészeti műtéteket a Vidákovics Kamilló vezette Sebészeti Klinikán végezték. Számos – ma úgy mondanánk: klasszikus – idegsebészeti beavatkozás-típus magyarországi bevezetése, és elterjesztése ide köthető. Külön kiemelendő, hogy Szegeden születtek azok a dolgozatok, amelyek az ágyéki gerincsérvek műtéti kezelésének elterjedését szorgalmazták. A szakmai fejlődés helyben 1940 őszén megszakadt, minthogy ekkor az egyetem Erdélybe települt, így Miskolczy és Környey is Kolozsvárra költöztek.
A háború után, 1945-től a Sebészeti Klinika vezetését Vidákovics Kamillótól a szovjet Prochnov professzor vette át, akit a klinika élén hamarosan Jáky professzor követett. Működésük alatt az idegsebészeti tevékenység Szegeden szünetelt, egészen addig, amíg Láng Imre, aki akkor sebész főorvos volt Hódmezővásárhelyen – Petrovszkíj akadémikus közbenjárásárára – 1951-ben kinevezést nem nyert a II. sz. Sebészeti Klinika élére. Ő volt az első, aki a ’30-as évek közepén elsőként vett részt idegsebészeti képzésben az Amerikai Egyesült Államokban, és hazatérve az ott tapasztaltakról lelkes beszámolókban számolt be, de továbbra is általános sebészként dolgozott. Meg kell azonban említeni, hogy bár csekély számban, de végzett idegsebészeti beavatkozásokat is. Az sem feledhető, hogy 1956-ban politikai indíttatásból meghurcolták, és egy évre docenssé minősítették vissza. Sebészeti előadásai során az idegsebészeti kezelésről is szólt, érdeklődést mutató tanítványait az alapvető, klasszikus beavatkozásformákra megtanította. 1970-ben vonult nyugdíjba.
Az Egyetem vezetése szorgalmazta, az idegsebészeti fejlesztést, és komolyan készült a tervezett nagy beruházás – egy 410 ágyas és egy 800 ágyas klinikai tömb – megvalósítására. A II. sz. Sebészeti Klinika igazgatójának 1971-ben Fényes Györgyöt nevezték ki, aki – minthogy idegsebész volt – a klinikai tevékenysége fő elemének az idegsebészeti műtéteket tartotta. Elsősorban az angiographiás diagnosztika fejlesztését, az aneurysma és angioma-sebészet, valamint a daganatműtétek szorgalmazását tapasztalhattuk. Számos munkatársa külföldi tanulmányútjait segítette. Természetesen felügyelnie kellett a traumatológiai, és az igen szerény ortopédiai tevékenységet is. Mindenki számára váratlanul, 65 éves korában nyugdíjba vonult.
Az időközben Idegsebészeti Klinikává átnevezett, változatlanul 90 ágyas intézet igazgatója 1984-től Bodosi Mihály lett, aki az agyi mikrosebészet, aneurysma- és angioma-műtétek, a transsphenoidalis hypophysis-műtétek, speciális fájdalomcsillapító beavatkozások, gyermek-idegsebészeti műtétek megindítása mellett a különféle, modern gerincsebészeti beavatkozások bevezetését szorgalmazta. A kezdeti időszakban a 30 idegsebészeti ágyon, az évi 500-at alig meghaladó beavatkozásszámot az évek során 800 fölé emelte. Jelentős változást hozott a Bodosi Mihály vezetése alatt felépült 410 ágyas klinikai tömb 1990-ben történt átadása, amelybe európai színvonalú központi diagnosztika került telepítésre CT, MR és DSA készülékekkel, és ideális helyzetet biztosított a munkához a központi műtőblokk, és az intenzív osztály. Ennek megfelelően, miután az idegsebészeti ágyszám is harmadával növekedett (46 ágy) az idegsebészeti műtéti szám is 1200 fölé emelkedett. A jelentősen javult lehetőségek újabb szakmai – és tudományos – előrelépést biztosítottak, melyet a társszakmákkal (neuroradiológia, FOG, szemészet, traumatológia-ortopédia) való egyre szorosabb kapcsolat is jelentősen segített. Több munkatársa került vezető pozícióba, Dóczi Tamás Pécsett lett tanszékvezető egyetemi tanár, míg Ladvánszky Csaba Nyíregyházán, Huszka Endre Kecskeméten, Papp Tibor Békéscsabán lett főorvos.
Igazgatói megbízatásának lejárta után – 2005-ben – tanítványa, Barzó Pál került a tanszék élére, akinek tudományos érdeklődése az agyi vasoreaktivitás, valamint a koponyasérülések kutatása felé irányult. Az Egyesült Államokban töltött időszakra alapozva, egyre szélesebb körben kihasználva a legmodernebb képalkotó eljárások (funkcionális MR, tractográfia, 3D képalkotás, neuronavigáció) adta lehetőségeket, korábban nem művelt új területek, illetve operálhatatlannak tartott elváltozások (elsősorban a koponya-alapi- és basis-tumorok, agytörzsi vagy nehezen elérhető, központi helyen lévő daganatok) sebészi kezelését kezdte el, újra bevezetve az un. éber műtéteket. Szorgalmazta az invazív endovascularis tevékenységet, és Vörös Erika neuroradiológus és endovaszkuláris szakember tapasztalatára alapozva létrehozta a klinika neuro-endovaszkuláris részleget. A minimál invazív technikák térhódítása nem hagyta érintetlenül a klinikát sem. Az endoszkópot először kisebb beavatkozások elvégzésére használták, majd annak fejlődésével lépést tartva a fül-orr-gégészeti, valamint a szájsebészeti klinikával való hagyományosan jó együttműködés keretében annak indikációs területét kiszélesítve bevezették először a hypophysis, majd a koponyaalap műtéti kezelésébe is. Ennek köszönhetően a koponya-alapi daganatok endoszkópos megoldásai mára rutin-eljárássá váltak. Ehhez kiváló segítséget kaptak a társszakmáktól, elsősorban Bella Zsolt, Piffkó József és Rovó László professzoroktól. A gerincstabilizációs beavatkozásokat szinte a világon elsőként Sándor László egyetemi docens vezette be a klinikán még a ’80-as évek elején. Erre építkezve egyre újabb modalitásokat honosítottak meg, és a gerincteam Veres Róbert professzor, valamint Elek Péter és Mencser Zoltán lelkes munkájának köszönhetően mára a modern gerincsebészet minden változatát műveli, beleértve a legmodernebb minimál invazív technikákat is. Nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk a különféle funkcionális beavatkozások, a fájdalomcsillapítás, és mozgászavarok kezelési lehetőségeiről, ugyanis az utóbbi 10 évben Kis Dávid vezetésével a klinika Magyarország egyik meghatározó központjává vált, az alkalmazott kezelésekkel lefedve szinten minden kórformát. Az idegsebészeti műtéti beavatkozások számára a műtői környezet is átalakult, a műtők berendezése és felszereltsége a legmagasabb nemzetközi szintű igényeknek megfelelő, míg a hotelszárny két évvel ezelőtt került átépítésre, magasabb komfort fokozatot adva a klinikán kezelt betegeknek.
Miután a klinika ágyszáma is fokozatosan növekedett (61 ágy + 10 intenzív ágy), a betegforgalom és műtéti szám is dinamikus fejlődést mutatott. Mára a szegedi Idegsebészeti Klinika az évi 3500 körüli műtéti számával Magyarország legnagyobb forgalmú idegsebészeti centrumának tekinthető. Hasonló előmenetelt mutatott a megújult, igényes kivitelű ambulancia forgalma is, hiszen az esetszám az elmúlt évben már meghaladta a 20.000 főt. A folyamatban lévő, a hazai idegsebészetben egyedülálló fejlesztések további magas szintű gyógyítási lehetőségeket készítenek elő, amelyhez méltán csatlakozik a magas szintű oktatási tevékenység is, és amelyet segítendő Barzó Pál professzor kiadta a Klinika kollektívájával közösen készített, évtizedek óta első hazai „Idegsebészet” tankönyvet. Nem marad el ettől az előmeneteltől a tudományos tevékenység sem, hiszen a nemzetközi rangú alap-kutatási projektek mellett a Klinika számos külföldi – elsősorban amerikai, európai és távol keleti – kutatási programban vesz részt.