Okai között számos alapbetegség szerepelhet, de alapvetően elzáródásos és kommunikáló fajtáját különböztetünk meg. Az elzáródásos típusban az agyvíz általában nem tud eljutni a termelődésének a helyéről az agykamrákból a felszívódásának helyére, az agy külső felszínére. Ezt leggyakrabban daganatok okozzák, de ritkábban speciális fejlődési zavarok is előidézhetik. A másik típus a kommunikáló fajtájú, ahol nincs kimutatható elzáródás vagy szűkület az agyvíz útjában és ilyenkor az agyvíz felszívódása nem elégséges ütemű és nem tud lépést tartani annak termelődésével. Ez utóbbi a gyakoribb. Az agyvíz felszívódását rendszerint korábban lezajlott koponyaűri vérzések vagy gyulladások hegesedést okozó hatása idézi elő.

Ennél a betegségnél az esetek túlnyomórészében előbb vagy utóbb műtéti kezelésre van szükség, amelynek típusa a döntően attól függ, hogy a fenti két típus melyikébe tartozik az aktuális beteg. Az elzáródásos típusnál meg kell találni, mi okozza az elzáródást és ha lehetséges annak műtéti eltávolítása (pl.:daganat), vagy a szűkület megkerülése jelenti a műtét lényegét. Ezen utóbbi megoldás lényege a középső (III.agykamra) agykamra alsó falán készített kis nyílás (endoszkópos ventriculostomia). Így az agyvíz a kamrákból távozni tud a szűkület előtt, amely leggyakrabban III-IV kamra kis összekötő csatornájában van.

Amennyiben azonban ezen utóbbi műtét nem hatásos vagy egyértelműen az agyvíz felszívódásának a zavara okozza belső vízfejűséget rendszerint ún. shunt beültetésére van szükség. A shunt egy vékony szilikon cső rendszer, amelyet a bőr alá beültetve képes elvezetni a fejből, valamely más testüregbe a fölösleges, veszélyes túlnyomást okozó agyvízmennyiséget. Így az agyat fel tudjuk szabadítani a kórosan magas nyomás alól és az elvezett agyvíz rendszerint a másik testüregből akadálytalanul fel tud szívódni.

1. A megkerülő összeköttetés készítésekor csak kis fúratlyukat készítünk a beteg koponyájának a homloklebeny feletti részén, majd ezen keresztül endoszkópot vezetünk a kitágult oldalkamrába, majd onnan a középső (III. ) kamrába. Itt pedig a III. kamra fenekén kis nyílást készítünk az endoszkóp ellenőrzésével. Ezen a nyaláson azután az agyvíz akadálytalanul ki tud folyni a termelődésének helyéről (agykamrák) a felszívódásának a helyére, a koponyaboltozat és az agy közé.
2. A shunt műtét során szintén egy fúratlyukat készítünk és ezen keresztül valamelyik oldalkamrában vezetünk egy vékony puha szilikon katétert, amelyet rendszerint egy szeleppel kötünk össze, amely szabályozza a shunt működését. A szelep másik oldalához pedig egy másik katétert illesztünk, amelyet valamely testüregbe vezetünk, ez legtöbbször a has hashártyaürege.

Mindkét beavatkozás után a betegeket rendszeres ellenőrizzük, a későbbiekben is többször visszarendeljük. A shunt esetében a rendszeres ellenőrzés szükségessége rendszerint életre szóló, míg az endoszkóposkamrai nyílás készítésekor ez általában csak átmenetileg szükséges, hogy lássuk a beavatkozás véglegesen megoldotta a problémát vagy pedig még shuntre is szükség van.